Kagome visszavitte Inuyashát a házba. Az út nem volt túl kellemes, mert rejtegetni kellett a hanyout, de végül sikerült.

-Anya, megjöttem!Hahó...nincs itthon senki..?

-Úgytűnik...áhh

-Hol fáj?

-Sehol..hagyd csak. Erősebb vagyok mint hinnéd.

-Ezért élsz még. De nem tudok segíteni rajtad ha nem mondod meg hol sebesültél meg.

-Hagyd csak..

-Átkötözöm a sebeidet, de előbb le kell mosnom őket. Gyere menjünk a fürdőbe.

A fürdő elé érve Inuyasha megtorpant.

-Ugye nem áll szándékodban bejönni?

-De igen..miért?

-Hát..mert...ha fürdésről van szó, nem hinném hogy te azt ruhában szoktad csinálni..én legalább is nem..

-Inuyasha. Eszem ágában sincs levetkőztetni. Legalább is teljesen nem. Nem kell aggódnod. Ezt a feladatot Kikyoura hagyom.Gyere már.

-Na de..

-Gyere.

Kagome behurcolta a félszellemet az ajtón, leoldozta róla a kötéseket, és egészen sokáig lehúzta kimonóját, hogy megnézze máshol is megsérült-e.

Beültette a kádba, és lemosta sebeit.

A kád vörös maradt a sok vértől, pedig már háromszor átöblítette.Inuyasha a törölközővel eltakarva magát ült egy kupac gézen, amit leszedtek róla.

-Feladom. Várj meg itt,mindjárt jövök.Csak lemegyek kötszerért.

-Mégis mi mást csinálhatnék....keh..

Kagome lement a konyhába, felállt a sámlira, és kinyitotta a szekrényajtót.#nem is itt vannak a kötszerek..mit keresek itt???# Kagome megrázta a fejét, és egyre-másra csak arra tudott gondolni, hogy Inuyasha fenn van a fürdőben, akár meg is halhat..nagyon rosszul van, és rá vár, miközben ő azt sem tudja hol van. Gyorsan kivette a kötszert a nagyszobai gardróbból, és hogy lenyugtassa magát zenét rakott fel, olyan hangosra tekerve a hangerőt, hogy mást nem is hallott. Mintha a lelkéből szólt volna a dal. Az emeletre tartott,a mikor valami rossz érzése támadt. De nem állt meg. A fürdőbe érve úgy találta Inuyashát ahogy hagyta. Egy kupac véres gézen ülve. Elmosolyodott.

-Mi lenne, ha hoznék ruhát, te megfürödnél, és utána bekötöznélek? így még mindig rendíthetetlenül piszkos vagy.

-Nem vagyok mocskos!

-FEKSZIK!

Inuyasha elterült a földön, arca a hideg kőpadlónak nyomódott. Kagome már várta a fiú replikázását, de az elmaradt. A hanyou aléltan feküdt a kövön.

-Te jó ég... Inu...inuyasha...INUYASHA!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Kagome odafutott hozzá és maga felé fordította. Amit pár másodperccel később meg is bánt. A hanyout az ég világon nem takarta semmi egyéb, mint pár ezüstös hajszála. Kagome ilyedtében meghátrált, és megcsúszott a vizes padlón.

-Na jó...ööö..ha így felkel, nagyon mérges lesz...betakarom és megvárom.

A lány egy törölközőt dobott a fiúra. Hosszú percek teltek el, de semmi. Inuyasha nem ébredt fel, viszont egyenletesen szuszogott. Kagome eltűnődött azon, h lehet hogy csak meg akarja viccelni. De ha így is van, vagy ha mély álomba szenderült is, valahogy el kell látnia, és meg kell fürdetnie. Nehezen belehelyezte a kádba a hanyout. Ügyetlensége folytán párszor mind magát, mind a ruháját megvágta a félszellem karmaival. Ám ezzel nem nagyon törődött, hiszen úgy sem látja. Fürdővizet engedett, ám a hanyou egy időután kezdett lecsúszni a kádban. Egyszerre tartani és fürdetni csak úgy tudta, hogy ő maga is beszállt. A Kagomét folytonosan egy kellemes borzongás kerítette hatalmába mikor hozzáért a fiúhoz. Kiélvezte minden percét annak hogy hozzábújhat. Mikor sikerült lemosnia őt, törölközőbe csavarta, és maga is megfürdött gyorsan. Mivel új ruhát nem hozott magával egy vékony darabka törölköző takarta el. Alaposan bekötözte Inuyasha sebeit. Az idő nagyon későre járt már. Pontosabban egyre korábban volt. Hamarosan pirkad. Kagome mire végzett a kötözéssel már nagyon álmos lett. Bevitte a fiút a szobájába, akin nem volt más,csak a kötszer, és betakargatta a takarójával. Majd elfeledve hogy ő sem vitte túlzásba az öltözkdést, a fáradtságtól szédülve feküdt Inuyasha mellé.

A reggel mindkettőjük emlékezetéből hiányzott. Színes álmokat láttak ekkor. Azonban a dél a sors iróniáját tükrözte. Inuyasha felébredt. Méghozzá arra hogy egy nagyon finom valami dörgöli a mellkasát, és a lábán is van valami... Valahogy nem volt olyan babonás és üldözési mániás mint máskor. Nyugodt maradt, és elhatározta, hogy van olyan fáradt, hogy előbb körbetapogat, aztán nyita ki a szemét. ki tudja mi az. Mikor fel akarta emelni a kezét, akkor jött rá, hogy valami azon is fekszik. Na ebből elég gondolta,és kinyitotta aranyló szemeit. Amit látott az egy szoba plafonja volt. Mókás...kellemes illatot érezvén, és emlékezve az előző napra, arra kellett hogy tippeljen, hogy Kagome szobájában fekszik. Mikor a mellkasa felé tekintett, egy nagy fekete szőrös izét látott. Elég halványan. Pár másodperc múlva élesedett a kép. Az egy hajcsomó volt, ami pedig  úgymond dörzsölte, az egy kéz volt, ami amíg a gazdája alszik, önálló életet él,és simogat....ettől Inuyasha rettentően zavarba jött. Még a fülei is elvörösödtek. Így a fehér szőrrel meglehetősen butyirózsaszín hatást keltettek. #mégis mit tehetnék?..hogyan keltesem fel Kagomét..és mit keres ő itt.# Miközben ezt végiggondolta megakadt a szeme egy csupasz bőrfolton...Kagome vállán. A takarójuk minden mást takart. Inuyasha ügyetlenül csúszott ki Kagome alól, így ő is felébredt.

-Inu..yasha..mit keresek én itt..?

-én is kérdezhetném ezt!

Mikor Megfordult Kagome felé, mindketten rájöttek, voltaképpen semmi sincs rajtuk. Mindketten fülig elpirultak.

-Inuyasha kérlek fordulj el és ne leskelóődj rendben?

-Rendben. Mond mégis kinek képzelsz te engem? Csak nem azzal az ostova szerzetessel hasonlítazs össze? Mégilyet...

Inuyasha duzzogva elfordult, és egészen addig meg sem moccant, amíg Kagome ki nem jelentette hogy készen van.

-Készen vagyok. Mindjárt hozok neked is valamit. Itt várj.

-Nagyszerű....

Néhány perc múlva megcsörrent a telefon. Inuyasha odament az asztalhoz, nézegette mi is az. A csengés megszűnt, és meghallotta Kagome hangját.

-Tessék, Higurashi lakás.

-....

-Szia Anya én vagyok.

-...

-Igen. Persze hogy nem gond. Nem tudom itthon leszek-e.

-....

-Jó jó, vigyázok magamra. Ne félj. Akkor szia!

Kattanás hallatszott. Kagome letette a telefont, és elindult fel az emeletre. A lépcsőfokok nyikorgása ébresztette fel a hanyout, aki eddig csak bambán nézte a készüléket. Gyorsan vissza ugrott az ágyba, eltakarva magát.

-Megjöttem. Hoztam neked ruhákat. Tessék.

Ezzel Kagome egy alsóneműt, egy farmert, és egy inget nyújtott a hanyounak.

-Remélem stimmel a méret. Későbbre szántam átadni..ha lesz jelentősége. De..á hagyjuk.

Kagome ezzel kiment a szobából. Betette Inuyasha kimonóját a mosógéppbe, utána lerogyott a földre... Meredten bámult maga elé, és nem tudta már ki vagy mi olyan fontos neki.

-Kagomeee!

-Mit akarsz már megin?

-Gyere ide de azonnal!

-Megyek már! #te jó ég...mi a fenét veszekszik velem már megin#

Kagome amint belépett a szobájába elpirult. Inuyashán remelkül állt a kigombolt ing, és a legnagyobb vicc az volt, hogy az ideáig tökéletesen jó állapotú farmer romokban volt rajta, amit az ő korosztálya igencsak jópontokkal jutalmazott. Megfigyelései szerint mindezt annak köszönhette a ruhadarab, hogy gazdája nem tudta hogy működik a cipzár.

-Kagome...segíts már.. nem működik ez az izé.

-na jó. maradj úgy.

Kagome majd megfulladt a nevetéstől, de azért segített neki, és megmutatta hogyan működik. begombolta, és már készen is volt az új Inuyasha.

-Hoztam neked valamit.

A hanyou kérdően nézett rá, mint a kiskutyák amikor kíváncsiskodnak.

-Tessék. Úgy gondoltam hogy ma elmegyek itthonról,és mivel úgyis utánam jössz gondoltam megelőzöm az esetleges szemtanúk jelenlétét. Felteszem jó?

Inuyasha leült az ágyra, így Kagome rá tudta kötni a halálfejes kendőt.

-Na végre valami más. Attól a sapkától már viszketett a fülem. De ez kényelmes.ahh...Kagome vigyázhatnál jobban is. Nem kellemes amikor belekönyökölnek az ember sérüléseibe..

-Ne haragudj..jaj..megint vérzik. Rohanok gézért maradj itt.

-Keh..

Kagome újból fertőtlenítette és beközötte a sebet. A haja közben Inuyasha hasát csiklandozta.

-Ka-kagome...

-Tessék?

-Ugye velem maradsz?

-Én..nem tudom....

-Értem.

Kagome szomorúan nézett maga elé. Már felállni készült, amikor Inuyasha magához húzta.Szorosan átölelte. Az ölelés nem tartott sokáig. Inuyasha  hamarosan finoman ellökte magától, és kiugrott az ablakon. Kagome egészen addig nem értett semmit, amíg meg nem látott pár nedves cseppet a polóján.

#nem akarta hogy lássam..ahogy könnyet hullat..értem..szegény Inuyasha.Hogy mondjam meg neki hogy most Houjoval akarok lenni?#

Miközben Kagome ezen morfondírozott, meghallotta a kapucsengőt. Ajtónyitáskor a lélegzete is elállt.

-Szia Houjo.

-Szia.

-Gyere be kérlek.

Kagome beinvitálta Houjot a nagyszobába, majd hozott valami inni- és rágcsálnivalót.

-Kagome. Szeretnék elnézést kérni a tegnapi miatt.

-Nekem kéne Houjo.

-Kagome. Ha meggondolod magad én itt leszek és várok rád.

-Houjo..én nem tudom mit érzek.Ez számomra nagyon bonyolult.

-Ezek szerint nem vagyok közönbös irántad. Jaj Kagome...

Inuyasha beugrott Kagome szobába az ablakon át, majd átment a fürdőbe hogy magára öltse kimonóját. Amint végzett elindult megkeresni Kagomét. A középkori Japánban már megnyugtatta a többieket, hogy jól van, és elmegy Kagoméért. Mikor jött le a lépcsőn meghallotta ahogy Houjo ígéretet tesz Kagomének hogy megvárja #várhatod te szemét ameddig csak akarod, Kagome az enyém!# Elhatározta, hogy kidobja a házból azt a ficsúrt amint meglátja. De ez nem így történt. Nagyon meglepődött azon amit látott. Houjo és Kagome csókózott...

Nem tudta mit kezdjen a helyzettel. Csak állt ott megkövülten. Az ő Kagoméje...mással van. A féltékenység mérge nem érhette el a szívét. Mindene leblokkolt. Ájultan esett a földre, ami közben levert egy vázát az asztalról. Szerencsétlenségére a váza pont úgy tört el, hogy kis híján levágta a kezét. A hanyou vére a padlóra folyt. Kagome a zajra azonnal megfordult.

-INUYAASHAAAA!!!!!!!!

-Mit keres itt , és mi történt?

-Houjo hívd a mentőket, ezt még én sem tudom ellátni.

Kagome tépett egy darabot a ruhájából, és elszorította a kaját.Kirohant a konyhába, és a hűtőből elővett néhány gyógynövényt, amit még a múltból hozott át.Felkapta őket, és rohant Inuyashához. Miközben ezekből kiválogatta a véralvadást és sebzést elősegítő gyógynövényeket, és kicsavarva nedvüket a sebre csöpögtette. Kaede megmutatott egy gyógyító varázslatot, ezt próbálgatta végrehajtani.

-Houjo nem kell hívod őket.

-Hál' istennek, mert még mindig valami iszonyű zenét játszanak. Te jó ég mit csinálsz?

-Sikerült a gyógyító varázslat. Lassan, de működik.

-Kagome megijesztesz! Két kérdésem is lenne...

Houjo szemei kikerekedtek..mély lélegzetvétel után kimondta amire gondolt.

-..te boszorkány vagy? És ő mi a fene ezekkel a FÜLEKKEL!??!?!Azt hittem valami jelmez van rajta, de ezek a fülek az érintésedre megmozdultak....

-Ez egy nagyon hosszú történet..

-Elkezdenéd?

-Nem árulhatok el mindent neked Houjo. De ő egy félszellem. Az anyja ember volt, az apja pedig egy kutyaszellem. Én pedig egy papnő reinkarnációja vagyok. Azt a papnőt Kikyounak hívják. Régen Inuyasha szerette őt, és még most is szereti. De..mikor velem találkozott őt jutatta eszébe.Folyton együtt utazunk..és én is akárcsak Kikyou..beleszerettem. Sosem vallottam be neki.Amikor a középkori Japánban vagyunk mindentől megvéd. Vigyáz rám. Nagyon morgorva, de van valami benne ami nem enged elszakadni. De ha meglátja Kikyout,akkor engem azonnal elfeled, és rohan utána. Én csak második vagyok számára. Bár mostanában olyan mintha kezdene engem fontosabbnak tartani,de..nem tudom. Nem bírtam tovább. Ezért...ezért jöttem vissza. Hogy megpróbáljam őt elfelejteni.

-Most akkor még mindig őt szereted?

-Nem tudom Houjo mit érzek! Egyszerre négyen jöttök hozzám hogy legyetek veletek, és mind a hárman kedvesebbek vagytok Inuyashánál,de van benne valami ami..ami nem hagy..

-Ki a másik kettő?

-Az egyik az ősöd...Houjo Akitoki...akiről mutattad a családfádról hogy a felesége neve Kagome volt. Ezzel sem tudok mit kezdeni a mai napig. A másik pedig egy farkasszellem, Kouga, akivel Inuyasha az utolsó vérig képes lenne harcolni értem.

-Kouga?

-Igen. Egy egész falka vezére. Nagyon arrogáns, de kedves fickó. Inuyashával mindig ölre menneka kárhányszor összefutunk. Inuyasha mindig megvéd, ami sokszor majdnem az életébe került.

-Az életét is odaadná érted?Akárcsak én...

-De ez a mi világunkan nem kerül próbára Houjo. Ritka az, amikor életre halálra menő harcot vívsz. Mármint olyan harcot amikor egy pillanat allatt kioltják az életedet. Ott rengeteg ilyen van. Akitoki remegve elbújik ha baj közeleg. Kouga meg elfutna velem a baj elől, de amúgy sincs ott mindig hogy megvédjen. De Inuyasha mindig ott van. Éberen alszik, szerintem igazából le sem hunyja a szemét csak ha ebben a világban alhat.Ő velem van, és nem fut el a kihívás elől. Ha rámtámadnak és nem sikerül hárítani a támadást inkább elszenvedi azt az ütést, azt a kardvágást, csakhogy én ne szenvedlyek sérülést. De az a világ egyben veszélyekkel telibb. Nem tudom mit érzek Houjo. De...szeretem Őt..

-Kagome...

Inuyasha arcán halvány mosoly jelent meg.

-Inuyasha...? Felébredtél?Jaj de örülök neked!

-Ne hagyd abba amit az előbb csináltál. Kellemes érzés volt. Miután lábra tudok állni esküszöm nem zavarok tovább.

-Ne mondj ilyet....

-Kagome.Azt hiszem jobb lesz ha megyek.

-Ne menj Houjo. Szükségem van rád is. És ameddig fel nem dolgozod ezt, és meg nem ígéred hogy köztünk marad, nem mész sehová.

-Szóval tőle akartak óvni a barátnőid..hát persze..a bandatag.Az ősz fiú aranyló szempárral. Csodálom hogy csak most jut eszembe. Milyen osoba vagyok.

-Na haragudj rám Houjo. Tudod jól hogy még nem tudom...egyátalán nem tudom mi lesz.

-Megteszel nekem valamit?

-Mire kérsz?

-Megmutatnád a többieket is? Bemutatsz nekik? Tudni akarom kikkel állok szemben.

-Ez nem olyan egyszerű. A két világ között csak Inu és én tudunk közlekedni.

-..egy fénykép vagy videó is megteszi. Ha mersz használni olyanokat arrafelé. Tudni szeretném mi történik veled. És..legalább lenne olyan akinek kiöntheted a szíved ebben a világban is.

-Köszönöm Houjo...

Inuyasha felállt a földről, átkarolta Kagomét, és így szólt Houjo-hoz:

-Nem tudom miről beszéltetek, azt sem hogy mit csináltatok amíg ájultan feküdtem itt. De abban biztos lehetsz hogy ha még egyszer hozzáérsz Kagoméhez, soha többé nem veszel levegőt!Bármit akarsz tenni vele, előtt engem kell félreállítanod, és azt csak a halálommal érheted el.

-Inuyasha....