III.Egy vívódó hanyou

-NARAKUU!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!-Inuyasha ijedtében hátraugrott, majd mikor magához tért előrántotta a tessaiga-t, és nekirontott Narakunak, aki ügyesen kitért előle.

-Inuyasha, úgy látom, hogy egyre lassabb leszel.

-Ne hidd azt Naraku, csak egyre okosabb! Rajta SANGO!

-Csonttörő!!!!-Sango ahogy csak tudta Kirara hátáról elhajította a csonttörőt, ami irdatlan sebességgel közeledett Naraku felé.Naraku elugrott a csonttörő elől, de nem volt ideje körülnézni, egyenesen Miroku karjaiba rohant. Miroku feltartotta jobb kezét, a balt a füzéren tartva.

-Naraku, ha megmoccansz beszippantalak a lyukba mellyel te átkoztad meg a családomat!

-Miroku ne! Nem tudjuk hogy van-e nála ékkőszinlánk!

-De Sango, Naraku sose jön el egymaga!Dehát, akkor ez is csak egy szellembábu lehet!Elég a kukkolásból Naraku!SZÉLÖRVÉNY!!!-Miroku szabadjára engedte a szelet, és beszippantotta Narakut, sajnos néhány mérgező darazsat is.

-Miroku!!!-Sango odarohant Mirokuhoz letérdelt mellé, és már majdnem az ölébe hajtotta az ájult fiú fejét, de ráeszmélt, hogy Inuyasha is ott van.

-Ébredj már fel Miroku, mert ha nem kelsz fel rögtön magam mögött hagylak.

-Nem látod te ostova, hogy mérgező darazsakat is magába szippantott?Hogy lehetsz ilyen érzéketlen?Tudom hogy meg akaraod találni Kagomét, mi is akarjuk, de Kougával van, nem eshet baja!

-HÁT ÉPP EZ AZ SANGO!

-Csak nem félted Kougától Kagomét? Inuyasha végre bevallottad kagomének?

-MI-mi-MICSODÁT?!Mégid mire akarsz kilyukadni Sango?

-Ugyan Inuyasha mindannyian tudjuk hogy tetszik neked Kagome...jajj..kicsit még fáj a fejem..

-Miroku!!-szólaltak meg mindketten, nagy mosollyal az arcukon, Mirokuén pedig egy vörös tenyér nyom díszelgett.

-Na, indulhatunk?

-Miroku készen vagy az útra? Ha akarod utazhatsz velem és Kirarával.De ne nézz így rám!-Miroku nagy vigyorral a képén ült fel Kirarára Sango háta mögött.

-Inuyasha!!Várj már meg minket!

-Nyugodj meg Sango tudod mennyire aggódik kagoméért. Csak tudnám hogy most akkor kit is választ..

-Hát nagyon ajánlom hogy Kagome legyen az!

-Kagomének is tetszik Inuyasha?

-Jaj Miroku..nem lehetsz ennyire vak!!!!

#vajon Kagome jól van???Mit csinálhat vele Kouga?Mi lesz ha leveszi a lábáról,és elvesztem?Nem..az lehetetlen..nem engedem#-Inuyasha gondolataival vaskodva futott abba az irányba, amelyre azt hitte Kagoméhoz vezet. De nem is tudta mennyire tévedett.

Kagome és Kouga karöltve sétáltak az esti fényben ragyogó fák lombjai alatt. Kouga észrevétlenül egyre közelebb húzta magához Kagomét. Az éj leszálltával a levegő is hűvösebb lett, ezért Kagome nem vette észre hogy valaki magához öleli, így is a tájban gyönyörködött, amikor nem vacogott a hidegtől. Ez a ruhája sokkal szellősebb volt, még a miniszoknyánál is.

#de jó lenne ha most itt lenne Inuyasha és a hátán vinne...az ő teste mindig felmelegít, és amikor most elmenne tüzifáért Kirarahoz bújhatnék, amíg nem lángol a tűz. Aztán úgyis mind odagyűlünk,hogy vacsorázzunk valamit..Inuyasha persze mint mindig instant tésztát enne...hogy nem unja még...jaj..#-Inuyasha...-sóhajtott fel immár hangot adva gondolatainak Kagome. Egy kéz megránsult a vállán, s ekkor tudatosult vele mi is történt. Kouga átölelte őt, ő pedig Inuyasha után sóvárog...és ezt a riválisa tudtára is adta.

-Jaj Kouga, nem akartalak megsérteni.

-Semmi baj Kagome.Gyere már nincs messze a falka. Velük tartunk most egy darabig.

-De miért? miért nem mehetek..vissza..?

-Vissza Inuyashához MI?Kagome. Azt ígérted segítesz nekem. Akkor segíts.

-Dehát még azt sem tudom miben!

-De megígérted, és te mindig megtartod az ígéreted igaz?

-Igen, mindig. De  mit ígértem meg?

-Azt hogy elhagyod azt a bolhafészke és az enyém leszel.

#dehát akkor most azt kéri, hogy válasszak közte és Inuyasha közt?,

 még ilyen őrültséget#

-Kouga, nem kérheted ezt tőlem!

-Ugyan miért? Annak a törpe uszkárnak te csak ékkőkereső vagy!

-Ó igen, és neked ugyan mid? Csak azért akarsz magadnak, mert a segítségemmel még több ékkőszilánkot szerezhetsz, és így erősebb lehetsz! Csak emiatt raboltál el régen is.

-Az régen volt Kagome. Azóta megváltoztak a dolgok.

-Mégis mi változott Kouga? Ugyanúgy akaratom ellenére elraboltál!

-Szerelemben és háborúban mindent szabad kedvesem. És most bújj ide, nagyon hideg van, a végén még megfázol.-Kouga nyújtotta a karját, hogy átölelje Kagomét, de a lány egy jól irányzott pofont adott viszonzásul.

-Hagyj békén te ostova! Inkább vigyél vissza Inuyashához!

-Nem én! Eddig is eleget voltál nála. Tudhatnád hogy mit érez! Ennyi idő alatt egy lépéssel sem került közelebb hozzád, mert nem beléd szerelmes! Neki még mindig Kikyou kell!-Kouga nagy megdöbbenésére Kagome nem ordibálni kezdett, vagy elfutni..hanem ahol volt összerogyott, és zokogásban tört ki.

-Jaj Kagome..ne sírj. Nem lehet neked olyan fontos az a mihaszna kölyök.

-De igen is fontos!

Kouga átölelte Kagomét, és hagyta hogy a lány kisírhassa a vállán fájdalmait.

#Tudtam hogy hiba volt ennyi ideig arra a korcsra bízni. Nem értem mit eszik rajta. Csúnya is, buta is, és egy gyenge korcs! Olyan jó ahogy hozzámbújik.Miért nem tud engem szeretni?Nem létezik hogy vereséget szenvedjek egy korcs miatt!#

Kagome hamarosan könnyeiben ázva elaludt, álmában szipova tovább. Kouga nem mozdult mellőle, el sem aludt, kiélvezte az egyetlen éjszakát, amit Kagome közelében tölthet.

Az éjleple alatt Inuyasha gyötrelmeitől hajtva űzte a farkasok szagát, mígnem rátalált a falkára.  Hosszas tárgyalások, és néhány jól irányzott ütés után a farkasok elárulták vezérük hollétét. Egy percig sem habozva elindult a vélt irányba, arra nem is gondolva hogy hazudhatnak is. A többieket már rég a háta mögött hagyta, ők is megszenvedték mire a falka elárulta barátaik merre tartanak. Inuyasha orrát egy finom illat öntötte el, egyik pillanatról a másikra érezve meg. Az illat egy lányhoz kapcsolódott, akit oly régóta ismert és szeretett. A szag irányába haladva hamarosan találkozott a tulajdonosával, a kiváló miko-val Kikyouval.

-Kikyou...

-Inuyasha. Tudtam hogy erre vezet utad.Rég nem láttalak.

-Rég bizony..

-Mégis miért jöttél erre?

-Kagomét keresem..te jó ég KAGOME! Meg kel mentenem..

-Várj még. Hát szívedet elopta tőlem az a lány? Akkor hát gyere velem, hozzá vezetlek téged. De ő nem fog látni téged. Csak hogy tudd ő hogy érez valójában.

-Induljunk azonnal! Felveszlek a hátamra, csak az irányt mond!

-Semmi szükség rá. #látom az ölebévé váltál Inuyasha...talán..az ő kedvéért is emberré válnál? Arany szemeid tűzben égnek ha róla beszélsz..tehát tényleg szereted...#

-Kikyou minden rendben? Indulhatnánk végre?

-Mi..? Oh...persze..Ezt idd meg.-Ezzel átnyújtott a fiúnak egy kelyhet miután ő maga is kortyolt belőle. A hanyou átvette és ivott...

Nem értette mi szükség volt erre, az egyetlen hatása a szernek az volt, hogy kirázta a hideg.

-Most indulhatunk.-Kikyou elindult a fák között, hamarosan,mikor a nap már bontogatta első sugarait ,mikor egy fűzfaágat arébbhúzva megpillantották ahogy Kagome Kougához bújva alszik. Inuyasha majdnem nekik ugrott, de Kikyou megállította.

-NE mozdulj! Kagome most nem lát, nem hall téged, de ha nekimész, azt érezni fogja!

-És Kouga?

-Nem tudom. Hamarosan kiderül.

Kikyou egy apró kavicsot dobott Kougára, mire a fiú felébredt.

-Mi volt ez? mit kerestek ti itt???-Kouga védelmezően magához húzta Kagomét.

-Ereszd el te mocsok! Ne érj hozzááá!

Inuyasha Kikyou varázslatától nem tudott megmozdulni, pedig legszivesebben darabjaira szaggatta volna a farkast.

-Farkasok vezére. Minket a lány nem láthat. Személyeinkben a sors fonalai összekuszálódtak, s hiába tartják lehetetlennek, megpróbáljuk kibogozni őket. A szokásos szerelmi háromszög itt négyre bővült. A baj csak az, hogy nem lehet tudni ki mit érez a másik iránt. Kagométől meg akarjuk tudni, hogy mindenképpen Inuyashát választja, vagy egyátalán szereti. És hogy őszinte legyen nem kéne hogy tudomása legyen rólunk.

-És azt akarjátok hogy én kérdezzem meg?

-Mit kell kérdezgetni??!Nevetséges lenne ha ezt a farkasfajzatot választaná!

-Csend legyen Inuyasha és figyelj. Te sem vagy tisztában az érzéseiddel vagy igen?-Inuyasha csak lesütött szemmel hallgatott..-Kouga kérlek tedd meg. Tudia kell mindünknek...

-De ha Inuyashát választja...akkor le kell mondanom róla? Dehát szeretem!

-Elég legyen, csak csináld már, mert nem állok jót magamért!

-Inuyasha..azért ne vidd túlzásba. Nem mintha nekem vagy Kagomének könnyű dolga lenne veled!-a hanyou fejét oldalra fordítva dacosan nézte a mellette lévő fa lombkoronáját, de magában el kellett ismernie , hogy Kikyounak igaza van.. Arrébb  álltak,és Kouga ébrezgetni lezdte Kagomét.

-Kagome, kedvesem kérlek ébredj!-gyengéden simogatta a lány arcát, miközben riválisa csak az előtte álló fa kérgét érinthette.Kagome lassan kinyitotta a szemeit.

-Miért ébresztettél fel Kouga?-dörzsölgette szemét a lány.

-Rémálmomból riadtam, és tudnom kell igaz volt-e.

-Egy álom?Elég furcsa lenne ha valóra válik. Mit álmodtál?

-Azt álmodtam Kagome, hogy megkérdeztem kivel maradnál, és Inuyashát választottad!-Kouga ártaltlan szinte könnybe lábadó szemekkel nézte a megszeppent lányt, aki nem akarta megbántani..ezért hazudott neki....

-Tudod Kouga mi Inuyashával nem illünk össze. Bármit tehetnék, ő mindig Kikyou-t választaná. Esélyem sincs nála. Nem kell tartanod attól, hogy együtt legyünk. Nem szeretem.-Kagome az utolsó mondatát nagyon nehezen mondta ki. Lesütötte a szemeit, bámulta a sok zöld fűszálat a kábainál. Kouga arca felderült, de azért nem bízta el magát. Nem tetszett neki ahogy a lány viselkedik.

(Inuyashában megfagyott a vér. Most nem volt szükség Kikyou varázslatára hogy megbénuljon. Meg sem tudott mozdulni a sokktól.#vajon mire gondol? Tényleg nem szeret? Esélyem sincs? Dehát...nem is mindig Kikyout választom. Múltkor vele maradtam..Kikyout is szeretem, de...nem tudom melyiküket válasszam..de beleőrülök ha Kagome nem lehet az enyém!#Inuyasha gondolataival viaskodva, még mindig a földbe gyökerezve nézte a Kagomét ölelő Kougát. Meglepte a fiú boldogtalansága.#Tán nem ezt akarta? Az előbb mondta hogy szereti...akkor???Csak ne álaszd őt Kagome! Az egy rühes farkas..válassz engem...ha még engem is...én melyikőtöket?#Szeme sarkából látta hogy Kikyou elégedett mosolyra húzza a száját. Egy pillanat alatt egy kérdésre ez az arc dühössé vált.

Kagome..Mond csak. Nem tetszik neked?

-Kouga nem akarlak megbántani..

-Kérleg Kagome. A kedvemért...az igazat szeretném hallani. Nem úgy ismerlek mint aki hazugságban él.

Kagome somolygott...#ebben a világban is csak egy hazugság vagyok...nem léteznék...a sajátomban pedig a nagyapa találja ki a betegségeimet hogy itt lehessek...Méghogy nem hazugság az életem.....#

-Mi az Kagome?

-Nem fontos. Miért kérdezted mit érzek Inuyasha iránt?Nemrég még elraboltál, az asszonyoddá akartál tenni, és most? Újra a régi, érző Kouga vagy?

Inuyasha keze ökölbe szorult.#MÉGHOGY KOUGA ASSZONYA LEGYEN?!??!!! NEEEM, SOHA!!!!!!!!!#Egyenesen Kougára rontott volna, de az átok visszatartotta. Mostmár döntött. Ha Kagome őt választja, ha nem, neki Ő kell!

*KAGOMMEEEEEEEEE*-Inuyasha a lány nevét kiáltotta akit szeretett.

*Inuyasha, elfelejtetted hogy nem hall? várd ki a végét. Gyerünk Kouga...kérlek*

-Kagome..mond el nekem mit érzel igazából.-Kouga átkarolta szeretett nője derekát, magához húzta, és mélyen a szemébe nézett.Kagome eleinte megijedt,aztán belenézett a fiú szemébe, és meghatotta a fiú őszintesége, és úgy határozott, elhatározta, mégis elmondja az igazat. Ebben a pillanatban fényesség futott végig rajta, vissza kapta iskolai egyenruháját,végre ő is önmaga lett.

-Akkor engedj el kérlek...-Kouga eleresztette a derekát, de a kezét továbbra is szorosan fogta.

-Mond csak..készen vagyok meghallgatni.

-Tudod én mindkettőtöket kedvellek...és téged is nagyon...de...igazából nem tudom mit érzek Inuyasha iránt. Ha még szeretném is, semmi esélyem sincs vele. Ő..ő folyton Kikyou után fut....bár néha úgy tűnik féltékeny rám..amikor te is ott vagy. Te sokkal jobban megnyílsz előttem,kedvesebb vagy...Inuyasha mindig olyan bunkó...nincs hozzám egy jó szava sem..

Eközben Inuyasha lesütötte szemeit...#Kagomének igaza volt..nem hallja meg a gondoloataimat..dehát..olyan nehéz ezekről beszélnem....pedig igazán kell nekem...Nem vagyo önmagam ha ő nincs velem...#

Kagome közben folytatta monológját..

-De ennek ellenére úgy érzem, mellette a helyem. Egyszermegfogadtam hogy nem fogom útját állni ha Kikyouhoz megy, hisz tudtam hog a köztük lévő köteléket soha el nem szakíthatom.De érzem, hogy nem a véletlen hozott minket össze...DE HA EZT NÉZEM TE IS ITT VAGY..

-Kagome.Kedvesem, tudom hogy gyors ez neked...és nem akarlak megijeszteni, de el kell mondanod nekem. Ez végleges döntés. Csak egy nevet kérek.

-Muszáj ezt most elmondanom?

-Kagome. Ha velem vagy hanyatt homlok menekülnél vissza Inuyashához. Szóval csak velem választod őt, vagy máshol is ő kell?

-Mindig...

-Kagome..ezek szerint nem sikerült meghódítanom a szíved..

-De nagyon is, hisz eleinte féltem tőled...de mikor Inuyashát megpillantottam a fához szögezve..azóta különleges helye van a szívemben..de még magamnak is nehezen vallom be..nem akarom emlegetni, hogy mégjobban fájjon ha magamra hagy...

A hosszú vallomás alatt elmúlt az Inuyasha béklyóit tartó átok.És a láthatatlan szérum is.De ezt senki sem vette észre, mert mindenki dermedten figyelte a dialógust.Kagome nem láthatta őket, mert háttal állt nekik. Inuyasha elmosolyodott.Talán életében előszőr.

-Kagome szeretnék még kérni tőled valamit.

-Mi lenne az?

-Előszőr és utoljára csókolj meg Kagome!

-SOHAAA! KAGOME!!!!!!!!-Inuyasha odarohant, eltolta Kagomét, és Kougára vicsorgott.

-Inuyasha....hogy kerülsz ide?

-MIT KÉPZELTÉL TE FARKAS?! Attól hogy lebénítottak nem tehetsz meg amit akarsz! Kagome engem választott, úgyhogy ne is próbálkozz!

-Inuyasha..-Kagome a hang irányába fordult, és nagyon megijedt.

-Ki-Ki-Kikyou???

-Ugyan Kagome ne lepődj meg. Inuyasha..te jössz. Ahogy megegyeztünk.. el kell mondanod.

-Elmondania? Inuyasha mit jelentsen ez?-Kagome kétségbeesetten nézte mi történik.

-Kagome..az a helyzet, hogy tisztázni akartuk ki mit érez a másik iránt, így mindenkinek könnyebb lesz..Vagyis így véljük. De most nyugodj meg, és hagyd beszélni Inuyashát...

-Választottam.-Inuyaha mélyen kagome szemébe nézett, felemelte az állát, és szabadjára engedte a vágyat, ami már régóta szunnyadt benne, és pár hónapja az első csókjuk óta mégjobban kívánta..a másodikat.

Kagome nagyon meglepődött Inuyashát,  de mikor magához tért becsukta a szemét. Mikor a varázs véget ért, finoman átölelte azt a lényt, aki mindennél többet jelentett számára. A két magárahagyott irigykedve nézte az újdonsült párt.